Közgyűlést tartott a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács

December elsején az Ungvári Várban tartotta meg éves közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT). A KMAT 2015. október 30-án alakult meg az Ungvári Nemzeti Egyetemen, az első éves közgyűlésre pedig 2016. október 28-án Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán került sor.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) keretein belül 1996-ban jött létre a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK EB), 2000-ben pedig az MTA köztestülete megnyílt a Magyarországon kívül élő, magukat magyarnak (is) valló tudósok számára. 2007-ben a Kolozsvári Területi Bizottság (KAB), 2008-ban a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (VMAT), valamint 2013-ban a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács (SZMAT) megalakulásával az MTA még szorosabbra fűzte kapcsolatait a külhoni magyar kutatókkal. A Magyarországgal szomszédos országokban létrejött akadémiai tanácsok gyakorlatát követve, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, valamint a 2011. június 11-i Ukrajnai Magyar Tudóstalálkozón kinyilvánított szándék alapján 2015-től a KMAT révén az MTA ukrajnai, kárpátaljai külső köztestületi tagjai is rendelkeznek már saját szervezettel.

A KMAT 2017. évi közgyűlését Spenik Ottó akadémikus, a KMAT elnöke nyitotta meg, köszöntve a kárpátaljai magyar tudósokat, valamint a vendégeket: Kocsis Károly akadémikust, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnökét, Tarnóczy Mariannt, az MTA Határon Túli Magyarok Titkárságának nyugalmazott osztályvezetőjét, valamint Morvai Tündét, aki november 1. óta tölti be ezt a beosztást. Ezt követően Spenik Ottó elnök megállapította, hogy a regisztrációs adatlapok alapján az MTA 150-nél több főt számláló ukrajnai külső köztestületéből 79 fő van jelen a teremben, s ezzel a közgyűlés határozatképes.

Kocsis Károly köszöntő szavai és bevezető gondolatai után a KMAT jelen lévő tagjai meghallgatták a KMAT elnökének és alelnökének beszámolóját a Tanács 2017-ben végzett tevékenységéről. A közgyűlés elfogadta a beszámolót, illetve a 2018. évre szóló vázlatos munkatervet is.

A közgyűlés hivatalos részét követően az ünnepélyes rész következett. Dolinai Zsuzsanna, a KMAT titkára ismertette a közgyűléssel a KMAT elnökségének 2017. október 3-ai azon döntését, hogy szerint a tudós társaság 2016-ban alapított díjait.

2016-ban összesen nyolc személy kapta meg a frissen alapított díjakat. A kiemelkedő tudományos, illetve tudományszervezői munkásságért kategóriában a humán tudományok képviselői közül Kótyuk István és Horváth Katalin; az élettudományok művelői között Petneházy Dezső; a természettudósok között Molnár József kapta tavaly a díjat. A fiatal kutatók számára létrehozott díjat a humán tudományok művelői közül Szakál Imre; a természettudósok között Vincze Tímea és Márkus Pál; az élettudományok területén pedig Kossey Gabriella kapta 2016-ban az elismerést.

  A KMAT 2017. évi díjazottai a kiemelkedő tudományos, illetve tudományszervezői munkásságért kategóriában: a humán tudományok képviselői közül Györke Magdolna; a természettudósok között Tarics Zoltán, az élettudományok kategóriában pedig Szircsák Erzsébet. A kutatómunkában elért eredményekért díjat a humán tudományok művelői között Talabircsuk Oxána, a természettudományok képviselői közül Lovász Gábor, az élettudományok kategóriában pedig Kolozsvári István vehette át. A díjakat Spenik Ottó, a KMAT elnöke adta ki a kitüntettek részére.

 

 

 

 

 

 

 

A díjazottak ezt követően rövid, ám magas színvonalú előadásban ismertették a jelenlévők számára kutatásaik legfontosabb eredményeit, s ezzel a közgyűlés ezen része tudományos szimpóziummá alakult át.   

A szakmai előadások után Zubánics László tartott rövid előadást az Ungvári Várban nemrégiben megnyitott kiállításról, amely a VIII. századtól egészen 1920-ig mutatja be a mai Kárpátalja területének történetét. A rövid, ám szakszerű előadást követően a KMAT közgyűlésének résztvevői megtekintették a kiállítás anyagát.

A közgyűlést rövid fogadás zárta.

 

%d bloggers like this: