A Magyar Tudományos Akadémia a külhoni magyar tudósok munkájának jutalmazására, elismerésére Arany János-díjat és Arany János-érmet alapított a 21. század elején. Az Arany János-érmet 2002 óta, az Arany János-díjakat pedig 2004 óta ítéli oda az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság az MTA tagjainak, illetve az Elnöki Bizottság tagjainak a javaslata alapján, titkos szavazással döntve a jelöltek közül. Az elismeréseket hagyományosan évente egy alkalommal, az MTA májusi közgyűlésének keretében adja át az Akadémia elnöke. Így történt ezt idén is, amikor az MTA május 6–7-én Budapesten tartott 191. Közgyűlése keretében kaphatták meg az idei díjazottak az elismeréseket Lovász Lászlótól, az MTA elnökétől.
2019-ben az Arany János-díjat Életmű kategóriában Pozsony Ferenc erdélyi néprajzkutató kapta a néprajzkutatás és a folklorisztika területén kifejtett szerteágazó és úttörő munkásságáért.
A Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény kategóriában idén két tudóst díjazott az MTA.
Az egyik ilyen díjjal Barabási Albert-Lászlót, az erdélyi születésű, ma már az Amerikai Egyesült Államokban élő tudóst tüntették ki. Az ő nevéhez fűződik egy új tudományterület, a hálózatkutatás létrejötte.
E kategóriában a másik Arany János-díj Kárpátaljára került: Csernicskó István nyelvész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontjának vezetője, a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács alelnöke kapta az elismerést.
A Fiatal Kutatói Díj kategóriában idén Szász Levente marosvásárhelyi közgazdász vehette át az Arany János-díjat.
Az Arany János-érem 2019-ben Soós Annához, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyetteséhez került.
Az Arany János-díjnak olyan külhoni magyar tudósok, kutatók elismerése a célja, akik jelentős tudományos munkásságot mutattak fel életük során (Életműdíj), kiemelkedően jelentős tudományos eredményt értek el (Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díj), vagy fiatal kutatóként nyújtottak jelentős teljesítményt (Fiatal Kutatói Díj). Az Arany János-érem olyan határon túli magyar tudósok, kutatók kitüntetésére szolgál, akik a külhoni magyar tudományosság és közösség ügyének előmozdításában szereztek meghatározó érdemeket.
A korábbi években is volt már példa, hogy az Arany János-díjjal vagy az Arany János-éremmel kárpátaljai tudósok munkásságát ismerték el. Az Életműdíj kategóriában 2009-ben Kótyuk István kapta ezt a rangos elismerést. A Fiatal Kutatói Díjazottak között 2004-ben Csernicskó István, 2012-ben pedig Márku Anita neve szerepelt. Arany János-érmet kapott Kárpátaljáról Orosz Ildikó (2005), Dudics Iván (2006), Spenik Ottó (2008), Soós Kálmán (2011) és Beregszászi Anikó (2015).
