Az 1868. évi XLIV. törvénycikk kiadásának 150. évfordulója kapcsán szervezett tudományos konferenciát november 8-án Beregszászon a Lehoczky Tivadar Társadalomkutató Intézet és a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont.
Az előadók interdiszciplináris megközelítésben tárgyalták majd a törvény keletkezését, az elfogadása előtt és után kibontakozott vitákat, valamint a jogszabályt és annak társadalmi, politikai, jogi és egyéb vonatkozásait. Az előadók – akik az MTA Történettudományi Intézetéből, a Szegedi Tudományegyetemről, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, a Veritas Történetkutató Intézetből, a Pannon Egyetemről, az Ungvári Nemzeti Egyetemről és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskoláról érkeztek – európai kontextusba helyezve tárgyalták a törvényt, számos szempontból megközelítve a problémát, és nem mulasztották el, hogy párhuzamot vonjanak korunk eseményeivel és történéseivel. A kutatók szinte mindegyike megállapította, hogy a másfélszáz esztendővel ezelőtt született jogszabály a kisebbségek számára olyan nyelvi jogokat garantált, amelyek nemcsak 150 évvel ezelőtt számítottak nagyon kedvezőnek, hanem sok nemzeti kisebbség – így például a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar kisebbségek nagy része is – ma sem utasítana el egy ilyen, kicsit korszerűsített nyelvi jogi törvényt.
A konferencián – amelynek a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) az egyik szervezője és támogatója volt – előadást tartott Csernicskó István, a KMAT alelnöke, zárszót pedig Csatáry György és Rácz Béla, a KMAT elnökségi tagjai mondtak.