Az Élőnyelvi Konferenciák sorozata még a rendszerváltozás előtt, 1988-ban indult. Az Élőnyelvi Konferenciák jelentőségét ebben a kezdeti korszakban az adta, hogy a magyar nyelvtudomány a Trianont követő hét évtizedben a többnyelvűség körülményei közé került kisebbségi magyarok nyelvhasználatát politikai okok miatt nem vizsgálhatta tudományos objektivitással, ám a sorozat elindította a magyarországi és határon túli magyar nyelvészek közötti szervezett és rendszeres szakmai kapcsolattartás fórumát. A magyar–magyar szakmai kapcsolattartást, a magyar kutatók közötti határok lebontását jelképezte az is, hogy a konferenciák helyszíne váltakozott: a találkozókat felváltva tartották Magyarországon, illetve valahol a Kárpát-medencében, egy-egy Magyarországgal szomszédos államban (bővebben lásd itt). Az Élőnyelvi Konferenciák inspirálták például „A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén” című kutatási programot, és a tanácskozásokból nőtt ki a magyar tudományosságban úttörőnek számító kutatói hálózati együttműködés, a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat.
A három évtizeddel ezelőtt, 1988-ban indult konferencia-sorozatnak idén augusztusban már a 20. állomását szervezték meg. Augusztus 30–31. között Budapesten került sor a 20. Élőnyelvi Konferenciára. A Károli Gáspár Református Egyetemen szervezett nemzetközi nyelvészeti tanácskozás témája ezúttal a „Nyelvi repertoárok a Kárpát-medencében és azon kívül” volt.
A mára nemzetközivé, a magyar társasnyelvészet legjelentősebb szakmai fórumává nőtt konferencián részt vettek a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) tagjai is. A 20. Élőnyelvi Konferencia három plenáris előadója közül az első plenáris előadást a nemzetközi hírű nyelvész, Peter Trudgill tartotta. A tanácskozás második plenáris előadója Csernicskó István, KMAT alelnöke volt, aki „A verbális repertoár elemeinek osztályozása nyelvpolitikai nézőpontból: az északi szláv dialektuskontinuum kárpátaljai szakaszának példája” címmel tartotta meg előadását. A harmadik kiemelt előadó Kontra Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola professzora volt.
A KMAT tagjai közül Dudics-Lakatos Katalin, Márku Anita, Ferenc Viktória, Karmacsi Zoltán és Gazdag Vilmos nevét találhatjuk meg a nemzetközi konferencia programjában.
A KMAT tagjai mellett a kárpátaljai magyar tudományos utánpótlás is képviseltette magát a rendezvényen, hiszen több fiatal kárpátaljai magyar doktorandusz hallgató is előadást tartott a tanácskozáson Bodor Viktória, Mádi Gabriella és Máté Réka személyében.