A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a külhoni magyar tudósok, kutatók munkájának jutalmazására, elismerésére Arany János-díjat és Arany János-érmet alapított 2002-ben. A kitüntetéseket négy kategóriában ítéli oda titkos szavazással az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK EB).
Az Arany János-díjnak olyan külhoni magyar tudósok, kutatók elismerése a célja, akik jelentős tudományos munkásságot mutattak fel életük során (Arany János Életműdíj), kiemelkedő tudományos eredményt értek el (Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény Díj), vagy fiatal kutatóként nyújtottak jelentős teljesítményt (Arany János Fiatal Kutatói Díj).
Az Arany János-érem olyan külhoni magyar tudósok, kutatók kitüntetésére szolgál, akik a külhoni magyar tudományos közélet szervezésében, irányításában, az egyetemi oktatásban, tudományos könyvkiadásban, muzeológiai, levéltári, könyvtári munkában, tudományos ismeretterjesztésben, azaz általában a külhoni magyar tudományosság és közösség ügyének előmozdításában szereztek kiemelkedő érdemeket.
Az MTK EB legutóbbi, 2022. március 21-én online megtartott ülésén a 2022. évi díjakról is döntött.
Az Arany János Életműdíjat Bodor Miklós, az MTA külső tagja kapta (USA).
Az Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény Díjat Paizs Csaba, PhD, nyerte el (Románia).
Az Arany János Fiatal Kutatói Díjjal 2022-ben a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács tagját, a KMAT 2018. évi díjazottját, Traski Viktort tüntette ki az MTK EB.
Arany János-éremben 2022-ben Bika Julianna (USA), Kassay Gábor (posztumusz; Románia), Kastori Rudolf, az MTA külső tagja (Szerbia) és Varga György Csaba (posztumusz, Románia) részesült.