Magyar tudóstalálkozó készül Ungváron

Magyar tudóstalálkozó készül Ungváron

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ukrajnai köztestületi tagjai Ungváron találkoznak október 30-án. A tudóstalálkozó célja a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács megalakítása. A háttérről Kocsis Károly akadémikust, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnökét, a Kárpátalján is jól ismert földrajztudóst kérdeztük.

Nagyszabású eseménynek ígérkezik az október 30-i ungvári akadémiai látogatás, hiszen a teljes ukrajnai akadémiai köztestületi tagság kapott erre meghívót. A meghívóban egy új testület, a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács megalakítása szerepel célként. Kérem, mondjon erről az új testületről néhány szót!

KK: Nagy örömünkre szolgál, hogy korábbi hosszas beszélgetések, egyeztetések eredményeképp, más régióbeli komoly előzmények után, most végre Ukrajnában, Kárpátalján is létrejöhet a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi alapon működő, alapvetően kutatásszervezési feladatokat ellátó szervezete, a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT).

Az akadémiai köztestület a tudományos fokozattal rendelkező magyarországi, illetve magyar gyökerű kutatókat, oktatókat fogja össze Magyarországon és bárhol a világon. A jelentkezés lehetősége folyamatos. A határon túli magyar köztestületi tagság ma mintegy 1800 fő. Az ukrajnai, jelenleg 151 fős létszám indokolja egy önálló regionális szervezet létrehozását.

Mire való, mit várunk az új szervezettől? Körülbelül azt, ami az öt magyarországi akadémiai területi bizottság (Miskolci Területi Bizottság, Debreceni Területi Bizottság, Szegedi Területi Bizottság, Pécsi Területi Bizottság, Veszprémi Területi Bizottság) feladata is, erről rendelkezik az Akadémiai törvény 16. paragrafusa, ebből idézek:

– kiemelt szerepet játszik a régió tudományos életének szervezésében, tudománypolitikai stratégiája kidolgozásában, az új tudományos eredmények közvetítésében a társadalom számára,
– figyelemmel kíséri és segíti a régióban folyó tudományos tevékenységet; szak- és munkabizottságokat hoz létre, amelyek tudományos üléseket szerveznek;
– bizottságaik révén kapcsolatot épít ki és tart fenn a régió tudományos szervezeteivel, nemzetközi kapcsolatokat építhet ki más országok kutatóival, az Akadémia hazai és Kárpát-medencei területi szervezeteivel… stb.
Tehát nem kutatnak, tevékenységük alapvetően tudománypolitikai jellegű: kutatásszervezés, a szakmai kapcsolatok erősítése, ezáltal a régió fejlesztésének előmozdítása, a magyar tudományos közösségen belül a kohézió, az egymásról való tudás erősítése, az eredmények és feladatok számbavétele, a koordináció, a stratégia-alkotás.

Melyek azok az előzmények, amelyekre Ön utalt?

KK: Az Akadémia köztestületi tagjaiból jöttek létre korábban a határon túli testületi szervezetek: 2007-ben a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, 2008-ban a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, 2013-ban a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács.
A romániai magyar közösség jelentős létszáma és az erdélyi tudományos hagyományok okán Romániában az Akadémia 2007-ben, az ottani, mára már közel ezer fős köztestületi tagságból létrehozta hatodik területi bizottságát, a Kolozsvári Akadémiai Bizottságot (KAB). A többi környező országban úgynevezett akadémiai tanácsok töltik be ezt a szerepet – ezekhez csatlakozik reményeink szerint az ukrajnai-kárpátaljai magyar tudósközösség október 30-án, létrehozva a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanácsot.

Milyenek a tapasztalatok, hogy látja az Akadémia, mennyire eredményesek ezek a határon túli akadémiai testületek, beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket?

KK: Bármilyen változás, például egy új szervezet létrehozása megbolygatja az addigi struktúrát és működést, így időbe telt mindenhol, míg a KAB, valamint az akadémiai tanácsok megtalálták helyüket, azt a funkciót, amellyel eredményesen tudnak hozzájárulni az adott régió magyar tudományossága tevékenységéhez.

A KAB jeleskedik a romániai magyar nyelvű felsőoktatás szereplői közti intenzív és rendszeres párbeszéd kialakításában, a romániai magyar tudományos eredmények számbavételében, az erősségek és gyengeségek, fehér foltok feltérképezésében. A vajdasági testület évente rendez tudományos seregszemlét a szerbiai magyar tudományos kutatók számára, jelentősen hozzájárulva ezáltal az egymásról való tudásuk erősítéséhez, eredményeik számbavételéhez. Ezen a nyomvonalon halad a nemrég megalakult szlovákiai testület is.

Reményeink szerint a leendő kárpátaljai szervezet segíteni fog Ungvár, Beregszász és Munkács, valamint a Kárpátalján kívül élő magyar tudósok együttműködésében, a tudományos utánpótlás helyzetének javításában, a több szempontból nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyarságnak a tudományosság oldaláról történő erősítésében.

A KMAT megalakításával tehát szinte teljessé válik a Kárpát-medencei köztestületi regionális hálózat. E szervezetek az akadémiai köztestület adott országbeli külső tagjainak munkáját, együttműködésüket segítik, tevékenységük által a határon túli magyar tudományosság Kárpát-medencei szervezettsége, kohéziója erősíthető. Bízunk benne, hogy október 30-án minél többen vesznek részt az ungvári találkozón.

Nagyon izgalmas, amiket Elnök úr felvázol, jó lenne többet tudni a Kárpát-medencei társszervezetek munkájáról, tapasztalataikról!

KK: Hogyne, ennek semmi akadálya. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság évek óta szorgalmazza a régiók egymás közötti kapcsolatainak erősítését, akár kölcsönös, kétoldalú látogatások formájában, egymás rendezvényein való részvétel formájában. November 15-én tartja következő ülését a KAB Marosvásárhelyen, biztos vagyok benne, hogy örömmel vennék az újonnan megalakult kárpátaljai testület vezetőinek látogatását, december elején várható a szlovákiai testület éves ülése Somorján, örömmel támogatnánk jelenlétüket. De arra is kínálkozik lehetőség, hogy Budapesten, a Domus Székházban találkozzanak a határon túli akadémiai testületek képviselői, ajánljuk e célra is igénybe venni a magyar tudósok budapesti otthonát.
Kedves Elnök úr, köszönjük a válaszokat, várjuk a pénteki nap eredményét!

HAI